Nem kizárt, hogy a felszínalakító folyamatok most is aktívan zajlanak a Plútón, a bolygó két holdjáról pedig kiderült: nem gömb alakúak. A égitest mellett elhaladt New Horizons űrszonda által küldött képek alapján Kereszturi Ákos, az MTA munkatársa foglalta össze a leglényegesebb új ismereteket.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa, Kereszturi Ákos az akadémia honlapján hétfőn publikálta összefoglalóját azokról az új tudományos ismeretekről, melyeket a New Horizons űrszonda LORRI nevű kamerájának képei alapján szerezhetünk. A szonda 12500 kilométer távolságból figyelte meg a Plútót, illetve annak holdját, a Charont.
Kereszturi arról ír, a csillagászokat és az érdeklődőket egyaránt meglepte, hogy a Plútó mennyire „fiatalos és aktív” megjelenésű. A szakértő ez alatt azt érti, hogy az égitest felületén szokatlanul kevés a kráter, és ami van, az is kisméretű és fiatal. Mindez arra utal, hogy a bolygó felszíne valamilyen módon megújult.
Az még azonban kérdés, hogy ez mikor és milyen módon történt. Mivel a felszín korának becslésénél bevett eszköz a becsapódások okozta kráterek számát alapul venni, a Plútó esetében nehéz ezt a számítást elvégezni. Azt viszont biztosra vehetjük – írja a kutató –, hogy például a Hold felföldjeinél lényegesen fiatalabb felszínről van szó. Sőt, az sem zárható ki, hogy a felszínalakító folyamatok most is aktívan zajlanak a Plútón.
Az sem tisztázott egyelőre, hogy a bolygó felületén látható sejtes szerkezet, avagy cellaszerkezet minek köszönhető. Az egyik magyarázat a kiszáradt földi iszap kirepedezéséhez hasonló jelenség lehet, egy másik elmélet szerint pedig a felszín alatti anyagáramlás az ok.
A Plútón helyenként 3500 méter magas hegyvidékeket is találni – töréses keletkezésükről a blokkok szögletessége árulkodik –, de egyes alacsonyabb hegységek létrejöttéről még nem sokat tudni. A síkságok kinézete a tudós szerint arra utal, hogy feltöltődéssel jöttek létre.
Kereszturi cikkében tovább sorolja a Plútóról szerzett új információkat. A bolygó átmérője 2370 km, amely a korábbi becslések jó részénél egy kicsit nagyobb. A légkör körülbelül 1600 kilométeres, ami – összhangban a várakozásokkal – meglehetősen nagy. „Az atmoszféra ritka és hideg ionizált gázfelhője a Plútótól közel 10 ezer kilométer távolságig elnyúlik a Nappal ellentétes irányba” – teszi hozzá az MTA munkatársa, kifejtve: „Akárcsak a Szaturnusz Titan holdjánál, a Plútó esetében is feltehetőleg a felszíni jégből elszublimáló metánmolekulák esnek szét, majd állnak össze még hosszabb molekulaláncú szénhidrogénekké, létrehozva a légköri ködöt.”
A Plútó Charon nevű holdjának felszínén szintén nem lehet nagy méretű, idős krátereket megfigyelni, az objektum felületét „a fél égitesten átívelő repedésrendszer”, valamint hegyvonulatok és árkok tagolják. A kisebb holdak közül a Nix és Hydra elnevezésűekről küldött képet az űrszonda. Ezen felvételekből – minőségükből következően – nem sok részlet derül ki, azt azonban elárulják, hogy a két hold valószínűleg nem gömb, hanem elnyúlt alakú.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
Tengerpartunk ugyan nincsen, ez sokszor behozhatatlan hátrány a gazdaságban, kereskedelemben, és soha nem leszünk nagy hajós nemzet. De a világűrrel mindenki egyformán határos. Ungváry Zsolt írása.
De azért reménykedhetünk a változásban – Lentner Csaba és Schmidt Mária nagyon is komolyan gondolja vaskos kritikáit.
„Ez a misszió nemcsak a világűrről szól, hanem arról is, hogyan tápláljuk biztonságosan a jövő generációit itt, a Földön” – írta a közreműködő az ORION Űrnemzedék Alapítvány.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
